Ha Balatonfüreden járok, kihagyhatatlan a Jókai-villa meglátogatása, még akkor is, ha zárva van, ahogy azt valamelyik szeptemberi hétfőn találtam. Persze kívülről is szép, de miért, illetve mit érdemes tudni róla? Összeszedtem röviden. Jókai a telket 1867-ben, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulásának évében orvos sógora rábeszélésére vásárolta. Az egészségügyi problémákkal küzdő író három éven belül a saját maga tervezte villa lakosa lett, amelyet az akkori fürdőtelep legjelentősebb magánépületeként jegyeztek. A kora eklektikus stílusban emelkedett házban tágas előcsarnok, veranda, szalon, hálószobák, télikert, konyha és étkező van.
Az építkezés remek ötletnek bizonyult, a tó szépsége, a levegő, a savanyúvíz jó hatással volt Jókai egészségére, a harmonikus környezet tökéletes kulisszát biztosított az alkotáshoz és az egyébként nagyszámú hobbijának gyakorlásához. Belépéskor kis előkerten vezet az út a villába, ahol Jókai saját maga gondozta a növényzetet, oltotta messzi földről érkező rózsáit. Az író komoly gyakorlati és elméleti kertészeti ismereteket szerzett. Természettudományos érdeklődését jelzi a verandán álló távcső, ami előtt gyakran időzött az éjszakai eget kémlelve, de a sétány, az érkező hajók, illetve a kikötő társasélete is erősen lekötötte a figyelmét.
Ebbe az inspiratív környezetbe érkezett meg közel húsz éven át minden tavasszal Jókai családjával, állatseregletével, újfundlandi kutyáival, madaraival, szarkájával, hogy aztán a csípős hidegek hazaszólítsák pesti otthonába és svábhegyi rezidenciájába, Budára. Mi mást fűzhetnénk hozzá, ha nem azt, hogy: demegvennénk!
Álomházak, házálmok. Csatlakozz hozzánk, a Demegvenném blog-hoz és küldd el a te álmodat is: demegvennem@gmail.com.
Fotó: Demegvenném Team/Otthon édes
Kriszti nyitott szemmel jár a világban és nem rest beszolgáltatni nekünk egy értékes találatot. "Az e
Mutass valamit abból, milyen is lehetne a házad. A tihanyi ingatlan tulaja megmutatott egy szeletet a paraszti hagyományokból, de inkább maradt a helyi kőnél. A fehérre vakolt utcafronti kép tökéletes szemmágnes, a rózsabeültetés duplikálja a szemcukorka-effektet. Ezzel együtt nem értem, hogy ilyen lőrés-szerű ablakok mellett milyen fényviszonyok uralkodhatnak odabent napközben. Mindazonáltal demegvenném, hiszen Tihanyban, mint tudjuk: az ingatlan értékálló befektetés.
Vajon a Flinstone család leszármazottai élnek ebben a kőrengetegben? Nem, a magyar mediterráneumban vagyunk, Monoszlón. A ház egy vendégapartman, tehát nem megvehető, maximum bérelhető, ezzel együtt az egyszerű formái figyelemre méltók. Mondjuk remélem, hogy a nyílászárók nem műanyagok, mert az nekem nem fér össze a kővel, de ez már csak az én szőrszálhasogatásom.
Budapest, Ráth György utca 26. Mintha gyermekkorunk leporelló mesekönyvét nyitnánk meg. A svábhegyi lak festők ecsetjére kívánkozik. Mai posztunkhoz sztori is akad. Ez itt ugyanis Ráth-Végh István, jogász-író otthona. Ő az ügyvédek és bírák XII. kerületi lakótelepének tervezésében aktívan kivette a részét. Mivel ő felelt az építkezés adminisztrációjáért, jó érzékkel választotta ki magának a telep legjobb fekvésű telkét, ahol impozáns villát építtetett. Az épület épségben vészelte át a XX. század viharait, buja, ősfákkal benőtt kertje minden évszakban impozáns.
A tökéletes környezet az írói termékenységhez is nagyban hozzájárulhatott. Ahogy behunyom a szemem, máris visszarepülök gyerekkoromba, és látom Delfin könyvek kiadásban a bátyám könyvespolcán Ráth-Végh a Sétáló falevél vagy A fáraó átka c. műveit. A 
Az Őrségben vagyunk, Veleméren. A zöld-sárga színkombináció kedves a szemnek, a kódisállás még bájosabbá teszi az építményt. De mi is az? 
Ismét egy olvasói találat, mely az Őrség szívébe kalauzol minket. 
A telek 2,5 hektár, az ára 60 millió, 
Álomházak, házálmok. Csatlakozz hozzánk, a 
Balatonalmádi különleges gyöngyszemeket tartogat. Igazi bauhaus csemege ez a ház, mely tökéletes arányaival, faltól-falig osztottüveg ablakaival tökéletes szemmágnes.
A kőszobor harmóniát teremt, a homlokzatra épített légkondi és parabolaantenna, csak azt tudnám feledni. Ezt leszámítva: "demegvenném".